Ma lett volna konzultációm egy fiatalemberrel, aki drogfüggőségi problémáival keresett meg. Tíz órára beszéltük meg az ülést, kértem: írja fel az időpontot, helyszínt és várom szeretettel.
Reggel úgy voltam ezzel, hogy 50-50%-ot adok annak, hogy eljön-e vagy sem. Mikor nagyjából tíz perce késett, felhívtam. A harmadik csengetésre fel is vette, lehetett érezni a hangján, hogy a telefoncsörgésre tért magához, erre ébredt. Szinte reflex-szerűen, sűrűn exkuzálni, magyarázkodni kezdett. Ezt leállítva megkértem keressen, ha a jövőben szeretne segítséget kérni (ami valóban indokoltnak tűnik).
A kibérelt, üres rendelőből hazafelé autózva eszembe jutott, hányszor kerültem ugyanilyen helyzetbe, mint ez a fiú. Hányszor kellett szégyellni magam, bocsánatot kérnem, parttalanul magyarázkodnom, mert legjobb szándékaim ellenére sem sikerült betartanom azt, amit megígértem. Sose vezérelt olyan szándék, hogy mikor ígérek valamit valakinek, akkor direkt átverjem és közben tudjam, hogy eszem ágában sincs betartani a szavam. Nem, nem ez volt a gond, hanem az IRÁNYÍTHATATLANSÁG, ami az életemet jellemezte, mikor függőségem sordó erejű, aktív korszakát éltem. Az anonim 12 lépéses közösségekben úgy tartják, hogy az első lépés ahhoz, hogy kiszabadulj addikcióid romboló spiráljából, annak a beismerése, hogy tehetetlen vagy a függőségeddel szemben és az életed irányíthatatlanná vált. Ezek a szavak pontosan az ilyen helyzetekre és érzésekre vonatkoznak. A függőségem irányít, nem én döntök. Hiába ígérek valamit, - abban a pillanatban a legjobb szándékkal, - majd kiderül, hogy teljesítem-e vagy sem. Pontosan ezek az élmények vezettek ahhoz, hogy végül segítséget kérjek és változtassak. Elegem volt a megbízhatatlan alakból, akivé váltam, elegem volt a szégyenből és a rengeteg bocsánatkérésből, megalázottságból.
Mikor munkahelyemen, a terápiás közösségben valamelyik kliensünk (terápiásunk, mi így hívjuk) felháborodásának ad hangot, hogy nem bízunk meg benne, - főleg a kezelés korai szakaszában, - akkor azt szoktuk mondani, hogy: barátom, benned még megbíznék, de a függőségedben nem!